Ingatlan vásárlásakor a vételár mellett egyéb kiadások is jelentkeznek – nem csupán a vevő, hanem az eladó terhére is
A járulékos kiadások nagy része jellemzően elenyésző egy többmilliós ingatlan értékéhez mérten, ám vannak olyan tételek, amik nagymértékben megemelhetik a vásárlás végösszegét, így érdemes kalkulálni velük.
Lássuk előbb a vevők költségeit:
A vevő részére a vételár mellett a legjelentősebb költséget a vagyonszerzési illeték összege jelentheti, ami akár több millió Ft-ra is rúghat. A hatályban lévő jogszabály alapján ugyanis az illeték mértéke a vásárolt ingatlan árának 4%-a, amit a vevő köteles megfizetni.
Vannak azonban ettől eltérő esetek is, amikor ez az összeg arányaiban csökkentett megerőltetést jelent az ügyfélnek. Ilyen példának okáért, ha a vevő még nem töltötte be a 35. életévét, továbbá első, 15 millió Ft érték alatti lakástulajdonát szerzi meg - ez esetben csupán 2 százalék az illeték -, ezenkívül, ha a lakásvásárló megigényli a CSOK-ot, mentesül az illetékfizetés alól. Utóbbi kedvezményt 2021 év elején vezették be, ez jelentős, akár többmilliós támogatást jelent a családos vásárlók részére.
Szintén, bár jóval kisebb mértékben, a vevőnek jelent plusz költséget az ügyvédi munkadíj, amit ugyancsak az ingatlan vételára határoz meg. Az esetek többségében az ügyvédi munkadíj mértéke változó, de jellemzően a vételár 0,5%-át szokták felszámolni.
Extra információ a hitelből vásárlók számára
A növekvő hitelkamatok ellenére még mindig magas a hitellel vásárlók aránya, így érdemes megnézni, nekik kell-e további költségekkel számolni. A hitelfolyamat elbírálásához az első lépés az ingatlan értékének adatfelvétele értékbecslő támogatásával és az adásvételi szerződés közjegyzői hitelesítése, amik ára több tízezer Ft is lehet. Ezután, a hitelszerződés alapján, a földhivatalban 12.600 forintos szolgáltatási díjért cserébe a bank bejegyezteti magát, ami széljegyként megjelenik az ingatlan tulajdoni lapján. A bankok ezzel együtt hitelfelvételnél kötelezik az ügyfelet lakásbiztosítás kötésére - független módon attól, hogy lakáscélú, esetleg szabadfelhasználású kölcsönt vesznek-e fel. Jellemzően a későbbiekben, valamint csekélyebb összegként jelentkezhetnek az egyéb adminisztrációs kiadások, mint példának okáért a szerződésmódosítási, fedezetminősítési, esetleg folyósítási díjak, de ezeket is érdemes mérlegelni az ajánlatok kiválasztásánál.
Tipp!
Szuper hír azonban, hogy a fenti kiadások jelentős részét akár
nullára tudják faragni a hiteles vásárlók, amennyiben pénzügyi szakértő
támogatásával kiválasztják a legjobb banki ajánlatot, ahol ezen költségeket
átvállalja a pénzintézet, esetleg a közvetítő vállalkozás.
Most lássuk, hogy milyen költségek terhelik az eladókat:
A vevő mellett azonban az eladónak is jelentkeznek kiadásai az ingatlanértékesítés alkalmával. Ahhoz, hogy az adásvételt meg lehessen kötni, 2012 óta kötelező a lakásra irányuló energetikai tanúsítvány elkészítése, amely az eladó felelősségi kategóriájába tartozik. Ennek árát több faktor is befolyásolhatja, mint példának okáért az ingatlan jellege, nagysága, lokációja, ezenkívül, hogy rendelkezik-e megújuló energiaforrásokkal. Mindezek függvényében több tízezer Ft is lehet a díja. Természetes módon az eladót terheli az értékesítési jutalék, ha az eladás alkalmával közvetítői támogatást vett igénybe. A jellemző módon 3-5 százalék %-os jutalék az ingatlanárak okán ugyan több millió forintos költséget is jelenthet, viszont a legtöbb esetben bőven megtérül a legoptimálisabb eladási ár meghatározása, ezen kívül a többi kiadás (hirdetési, fotózási költségek, videó készítés, sőt sok esetben az energetikai tanúsítvány) közvetítői átvállalása okán, a megspórolt időről, ezen kívül idegeskedésről nem is beszélve.
Az életben két dolog biztos, az adó és az adó!
Az értékesített ingatlan után adófizetési kötelesség is terhelheti az eladót. Ha az adott ingatlant a vásárlástól számított 5 éven belül értékesíti tulajdonosa, azon felül drágábban adja el, mint amennyiért vette, abban az esetben az eladásból származó bevétel után 15 százalék adót szükséges befizetnie a költségvetésbe. Ez a költség viszont évről-évre csökken. A vásárlás évében, valamint az első évben ennek az összegnek a 100%-át kell megfizetnie, a második évben a 90, majd 60, illetve 30, az ötödik évben pedig a 0%-át.
Mikor adómentes?
Ha eladott ingatlanát, lakását legalább 5 éve szerezte, vagy a költségei elérik a bevételét, vagy az ügylet adómentes, akkor nem kell az eladás után adót fizetnie és a bevételt nem kell feltüntetnie az szja-bevallásban. Adómentes például a váláskor a házastárs által megváltott ingatlan után fizetett összeg; magánszeméllyel kötött tartási, öröklési, életjáradéki szerződés során az ingatlanért cserébe kapott érték.